Mitől kényelmes egy forgószék? – Szivacsozás és párnázat
Talán nem is gondolná, de szivacspárnázatról csupán az 1930-as évektől beszélhetünk. Akkor jelent meg ugyanis a kaucsuk alapú habgumi, ám ennek magas ára meggátolta az elterjedését. Nagyanyáink idejében lószőrrel bélelt, acélrugókkal és keresztfonatú hevederekkel ellátott karosszékekben üldögéltek, és ha még korábbra akarunk visszamenni, akkor az időszámításunk előtti időkben kell keresgélnünk. A rómaiak házában jelentek meg először matracnak tekinthető alkalmatosságok, amelyek kitömött zsákok voltak, széna vagy gyapjú volt bennük, később a módosabb családoknál tollal tömték ki. A középkorban csak tollal kitömött fekvő- és ülőalkalmatosságot használtak, a zsákok anyaga változott, bársonyból, selyemből, majd pamut anyagból készültek.
Bár ezek matracokra vonatkozó információk, gyakorlatilag a manapság használt forgószékek hátlapja és ülőlapja is a matracok anyagát vette át a történelem során. Csupán csak az első világháború idején keletkeztek a kifejezetten olcsó szivacsmatracok alapjául szolgáló szivacspárnák, majd nem kellett két évtized, hogy kifejlesszék az impregnált PU habokat és hideghabokat is. A memóriahabból készített matracok már a 21. század anyagai, és egyre inkább elterjedtek a forgószékgyártás területén is.
Párnázat=kényelem+design+egészség
Most, hogy visszatértünk a 21. századba, meg kell értsük, mi a különbség hab és hab között, és milyen szempontok alapján alkalmazzák a forgószékgyártásban. Ami pedig számunkra a legfontosabb, tudnunk kell, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek kényelmessé teszik a forgószéket, hiszen kétségkívül a forgószék szivacsozása felel a komfortérzetünkért akár az egész napos munka során is. A párnázat azonban nem csak kényelmi, hanem egészségügyi és design funkciót is betölt, ennek fényében vizsgáljuk meg a kérdést.
A szivacs tulajdonságai
A szivacsnak 3 legfontosabb tulajdonságai közé tartozik a keménység, a rugalmasság és a tartósság. Amennyiben forgószéket kívánunk vásárolni, és megtapintjuk annak ülőlapját, könnyen érezhetjük annak keménységét. Jó tudni, hogy egy vastagabb és keményebb szivacsozás hosszabb időn át képes betölteni funkcióját, komfortosabb érzést biztosít. A sűrűséget már nem vagyunk képesek sem látni, sem tapintással érzékelni az ülőlapon. A gyártók szokták megadni az ülőlapot borító szivacsozás sűrűségi számadatát, amely 1 köbméter szivacs kilogrammban megadott tömegét jelenti. A székekhez felhasznált szivacsok sűrűsége általában 18 és 60 kg/m3 közöttre tehető. Minél magasabb ez a mérőszám, annál magasabb a minőség. A tartósságot csak hosszú idő múltán tapasztalhatjuk. Egy olcsóbb irodaszéknél a szivacsozás hamar elveszti rugalmasságát, vagyis könnyen kiülődik. A drágább forgószékek párnázatának rugalmassága 10 évnyi használat után is majdnem eredeti állapotban marad.
Az ideális forgószék szivacsozása
A forgószék szivacsborításának célja, hogy egyenletesen oszlassa el a nyomást, rugalmassága lévén igazodjon a székben ülő mozgásához. A legtöbb székpárnát szivacstömbökből kivágott, szeletelt lapokból készítik, de újabban léteznek formaöntött ülő- és hátlappárnák is, az utóbbiak a valóban tartós forgószék borítások. A memóriás szivacsborítás magas sűrűségű, de lágy, hiszen testhőmérsékletre lágyul, így tökéletesen idomul a testhez, optimálisabb testtartást lehetővé téve. A memóriahabos szivacs csökkenti a gerincre nehezedő nyomást, fokozza a vérkeringést a gerinc mellet, a derék és comb tájékán. Az ergonomikus kialakítású forgószékek ülőlapja és háttámlája az ergonomikus testhelyzet felvételét hivatottak elősegíteni. Ezek azok a forgószékek, amelyek első pillanatra keménynek tűnnek, hosszú távon azonban kényelmesek és egészséges ülést is biztosítanak.
A végére hagytam a piszkos anyagiakat. Valóban, egy könnyen kiülődő forgószéknek az árán is látszik, hogy 2-3 év után meg sem közelíti az eredeti állapotát. Épp ezért a forgószékek tekintetében az árat inkább ár-érték arányban kell megvizsgálnunk.