Egészség az irodában is: Ergonómia

Sokszor halljuk ezt a szót, szinte nap mint nap, mégsem vagyunk vele teljesen tisztában, hogy mit is jelent ez a fogalom. Az ergonómia tudománya az ember és a technikai berendezések kapcsolatával foglalkozik. Feladata az, hogy megállapítsa, milyen legyen az a gép, berendezés, eszköz, amely a legjobban illeszkedik az ember fizikai és szellemi adottságaihoz. Az ergonómia célterülete tehát: az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tanulmányozása, az ember és munkakörnyezete közötti harmónia biztosítása, különös tekintettel a munka hatékonyságának növelésére és az ember által igényelt munkafeltételek kielégítésére.

Az 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet hatálya kiterjed mindenkire, aki 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A rendelet 3. számú melléklete tér ki a képernyős munkahely kialakításának, így a berendezések, a környezet, valamint az ember-gép kapcsolatának minimális követelményeire. Amit én most ezekből kiragadok, az a berendezés, ezek közül is a munkaasztal és munkaszék előírására vonatkozó elvárás. A rendelet 1.4 pontja vonatkozik a munkaasztal vagy munkafelület követelményeire.

A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A munkaszék előírását a 1.5 pont határozza meg, ez alapján: A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

Eddig a rendelet, most pedig lássuk, mit is jelent ez a gyakorlatban. A munkaasztal tekintetében nagyon fontos, hogy annak magassága 68-76 cm közé essen. Így érhetjük el azt, hogy testmagasságtól függően az alkar 90-110 fok közötti szögben legyen megtámasztva. Ez azért fontos, mert a billentyűzet és egér használatakor az alkar megtámasztása szükséges, és ebben a szögben lesz kényelmes a karok elhelyezkedése. A monitornak mindenképpen szemben kell elhelyezkednie a felhasználóval, lehetőleg 50 cm-re, vagy attól nagyobb távolságban. A monitorra inkább kicsit lefelé kelljen nézni, mint felfelé. A lábtérben pedig semmilyen zavaró berendezési tárgyat nem szabad elhelyezni.

Egy irodai dolgozó esetében egy ideális forgószék feladata az, hogy stabilan megtámassza a testet egy dinamikus pozícióban hosszú távon is, úgy, hogy egészségünk ne károsodjon, és kényelmes is legyen. Használat során a vérkeringés a lábakban nem csökkenhet, épp ezért fontos a forgószék testreszabhatósága. Az ülésmagasságnak állíthatónak kell lennie, ez a térdhajlat talajtól mért távolsága. Az ülésmélységet is szabályozni kell, mely a fartól a térdhajlatig tartó távolság. Ha az ülésmélység fix, akkor a megfelelő háttámasztásról is gondoskodni kell. Ebben az esetben a derék és a gerinc megtámasztása a fontos, még mozgás közben is.

Helyes testtartás azonban nem létezik, így igyekezzünk minél gyakrabban változtatni helyzetünket ülés közben. És ne feledjük, óránként 10 perce álljunk fel a számítógép elől, és szívjunk friss levegőt, mozgassuk meg tagjainkat, tartsuk megfelelően vérkeringésünket.

irodaszék irodai szék forgószék